Ma sütött a nap. Kicsit ugyan hideg volt, mintha kora tavasz lett volna. Ilyenkor délelőtt "long distance" fuvart kapni egészen más élmény mint sötédedés után szakadó esőben és ködben. A diszpécser kérés nélkül diktálja a postcode-ot (BN8 5UU) hm ez nagyon nem ismerős talán még az M25 (az M0 helyi megfelelője, azzal az "apró" különbséggel hogy ez körbeér és legalább 2x3, de nem ritkán 2x4 sávos...) kivülre is ejutok, gondoltam, de gyorsan meg is erősítettek mielőtt megtaláltam, ez bizony East-Sussex., Brighton közelében szinte a déli parton! (A navigációm sajnos elpusztult, a telefonban szerencsére van GPS, de néha azt kívánom, bár ne lenne... A legkissebb hátránya, hogy piszok lassú vele minden. Még jó, hogy a belvárosban és környékén már elboldogulok magamtól is. Elég induláskor ránézni a térképre (ha nem ismerős a cím) és onnét már "Lionel inside" az útvonaltervező hardver. :) 5hét meló után nem is rossz;) )
Hö-hö Lewes-be kell menni, miért írják ezt W-vel?! Szimplán még értelme is lenne. :) Pontossabban szólva a postcode alapján nem is Lewes a cél hanem tőle kb 5mérföldre a mező közepe. Ez eddig rendben van, volt már szerencsém ilyen "farm road" jellegű címhez, az irányítószám birtokában nehéz, nélküle isteni csoda kell a megtalálásához. Viszont a címzett még mindíg érdekes "Glyndebourne Operaház jegyoroda". A térkép alapján a mező közepén, valaki szórakozik velem? Valószínűbbnek ítéltem, hogy "bug" van a telefon szoftverében majd a helyszínen kérdezősködöm oszt' jó lesz az. Let's do some fun!
Merthogy süt a nap és vidéki kis utakon kell motorozni, van ennél jobb?! (Az autópálya hosszabb és le is tiltottam, nehogy már pont most siessek!) Erdős dombos a vidék. A falvak olyanok, hogy csak az autókat kellene lecseréni és máris jöhet a stáb "korhű környezetben" Agatha Christie filmet forgatni. Az utak alapvetően keskenyek mint a városban, sok helyen nincs padka, csak a sövény az út szélén. Az angolok pedig úgy tolják a megengedett 60Mph (+10% tolerancia, ami bizony 105Km/h) mintha kötelező lenne. (Türelmetleneknek 6.00tól következő szakasz)
A video ugyan a Man szigeti versenyen készült, de a feeling ugyanez csak nézők nélkül és szembe forgalommal nehezítve. Csak húzod a gázt süvít a szél, szabad vagy és azon filózol, hogy még fizetnek is azért, hogy jól érzed magad! (Apropó fizetnek, háát az azért enyhe túlzás. Majd még vissza kell térjek a Long Lane-nen szerzett információimra, de most nem rontanám el ilyesmivel a jó hangulatot.)
"Fél mérföld múlva kanyarodjon balra" és Lionel van olyan bamba, hogy a Lewes egyenesen tábla ellenére, be is borít balra. "Kövesse az útirányt 1500yard-ig, majd érkezés a célhoz" Na most már lesz ami lesz csak megnézem magamnak, hová akar ez a szerencsétlen navigáció vinni.
Itt kéne kevesebb mint egy mérföldön belül Operaházat taláni. Szerintetek esélyes?
És a domb mögött egyszercsak, hoppá:
Megtörténik a hihetetlen. A semmi közepén, mérföldekre a legközelebbi falutól ott figyel a Glyndebourne operaház. Nem valami "erdei szabadtéri színpad", komoly épület a maga 1200 férőhelyével. (Összehasonlításképp alig 89 székkel marad el a Magyar Állami operaháztól.)
Az 1920 as években a Glyndebourne birtok ura John Christie orgona-teremmel bővítette ki a házát. A "szerény méretű" (24m hosszú) teremmel kétszeresére bővült az épület. Christie zeneszeretete nem merült ki az építkezésben, rendszeres amatőr opera esteket is rendezett. Az egyik ilyen, esten találkozott későbbi feleségével, a Sussex születésű kanadai szoprán Audrey Mildmay-jel. Így a szakmaiság is beházasodott a bitrokra. ;) A nászútjuk során a salzbugi és bayreuthi Ünnepi Játékokon is jártak, ez utóbbi mintájára akarták megvalósítani a saját fesztiváljukat. Végül fesztiválszervezés helyett egy szerényebb méretű színház mellett döntöttek. A "zeneszobát" kibővítették egy 300 fős nézőtérrel, majd 430, 600 és végül 850 főre bővült a székek száma. A 80'as évek végére az újabb bővítés, már szinte kivitelezhetetlenné vált a "szinte csak toldásokból álló" épületen, ekkor épült a teljesen új jelenlegi Opera.
Nem vagyok különösképp operakedvelő, sőt. Néhány kísérlet ugyan történt az operába történő elrángatásomra, állíthatom, hogy hősiesen tűrtem. :) Az egyetlen kivétel Inva Mula "édes hangja" az 5. elem című filmből. Lionel nem csípi az operát, de mégis egy fél postot szán neki, akkor most hogy is van ez? Hát való igaz, hogy nem érint meg ez a fajta "szórakozás", az viszont elbűvöl ebben a történetben, hogy pusztán a zene szeretete miatt két ember mindezt képes volt létrehozni a puszta közepén. És akkor búcsozóul Inva Mula: