Csütörtök 13. Ma korán ébredtem. Idén a meghosszabbított esti ügyeletemnek köszönhetően reggel csak 1/2 10kor kezdek, ennek megfelelően kicsit leszoktam a koránkelésről. :) Reggel mégis álmatlanság gyötört ezért letámolyogtam a konyhába teát főzni. A postás is hasonló kórban szenvedhetett reggel 9 előtt ők se igen kezdenek, most viszont reggel 6kor ott figyelt 4-5 boríték a levélbedobó előtt a szőnyegen. Előző nap már képes voltam egy "VISA" feliratú borítékra rá hallucinálni azt, hogy "DVLA" (a helyi okmányiroda)! DVLA az ma sincs, viszont a nevemre szóló jelöletlen borítékban valami keményebbet tapintottam mint a papír! ÁÁÁÁÚÚÚÚÚÁÁÁÁÁ JOGOSÍTVÁNY!!!!!!!! Remélem a háziak nem veszik rossz néven, hogy a hálószobájuk ajtaja előtt üvöltözöm hajnalban?!

A Long Lane-en kaptam ám hasznos tanácsokat, csak úgy áradt a fiúkból mint a rabbiból.

Kohn elpanaszolja a rabbinak, hogy döglenek a libái.
– Mivel eteted őket?
- Szemes kukoricával.
- Az a baj. Etesd ezután darával!
Kohn egy hét múlva ismét panaszkodik, hogy még mindig döglenek a libái, pedig darával eteti őket.
– Jeges fürdő is kell nekik, fürdetted őket? Nem? Hát akkor ne késlekedj!
Pár nap múlva Kohn megint siránkozik, hogy hiába eteti darával és fürdeti őket, mégis pusztulnak.
– Petróleumos ronggyal törlöd-e a torkukat?! Nem? Hát, hogy lehetsz ilyen hanyag?
Másnap megint megy Kohn:
- Rabelében, hiába próbálkoztam a petrólemos ronggyal, megdöglött az utolsó libám is!
– Most már egy libád sincs?
– Egyetlen egy se.
– Kár. Pedig még annyi jó ötletem lett volna….

Mikor nyűgösködtem, hogy nem nagyon válaszoltak az szétküldött önéletrajzaimra, a következő választ kaptam:

"- Ide hallgass zöldfülű! Mindenki tökös futárt keres, de egy tökös futár nem pöcsöl önéletrajzzal! Egy tökös fickó személyesen bemegy az irodába és a főnök asztalára csap, hogy adjatok melót basszus!" – hümmm lenyűgöző elmélet, de próbálta már valaki?

Meg hát mindenki „tapasztalattal rendelkező” munkatársat keres, attól meg még messze vagyok.

"-Kicsirigó! Több mint egy hónapja dolgozol már futárként Londonban és még nem rúgtak ki, nem lehetsz már valag-hülye hozzá?! Hazudj! Hazudj, úgy és azt amit a lányoknak hazudtál, mikor még szűz voltál! Hazudd, hogy van tapasztalatod!" – hééé! Van valaki a csapatban aki ismer középiskolás koromból?! ;)

Mikor még otthon voltam a Courier Systems hirdetését néztem ki magamnak. De itt a Long Lane-en 3 óra alatt többször megfordult minden cég képviselője, akit valaha láttam a városban, kivéve CitySprint és C.Sys. Nem vagytok jóban velük, hogy nem jönnek ide? Itt is van esetleg klikkesedés mint otthon nálunk?

"-Vagy esetleg van munkájuk és nem érnek rá zöldfülűekkel társalogni?" – hümmm miért kell rögtön összeesküvés elméleteket gyártani? Mire gondoltam volna, ha pesszimista alkat lennék?!

Megvolt a gyorstalpaló: Meglett a jogsi, ráadásul korán reggel. Lionelnek több se kellett, hamuban-sült pogácsát tett a tarisznyájába és pitymallatkor elindult, hogy szerencsét próbáljon a hétfejű Courier Sytems-nél. Pacival odavágtattam és hajnali 9kor határozottan ráfeküdtem a "munkaügy" feliratú csengőre. Egy, a szendergéséből feltehetően a reggeli kávéja előtt felvert, alak tépte fel ajtót:

– MIT AKARSZ?

Kétségbeesetten próbáltam magabiztosnak látszani, miközben éreztem, hogy itt valami nagyon nem stimmel, mitől ingerült korán reggel?

– Megtalálni az új munkahelyem. – válasszal rukkoltam elő, miközben éreztem, hogy a magabiztosságom utolsó tartalékai épp most rángatják a katapult fogantyúját.

– Aha, analfabétákat nem alkalmazunk.

– He??? – nem ez volt az a válasz amire fel voltam készülve. Ő is olvassa blogom és tudja, hogy itt nincs "helyesírás ellenőrző" mint a word-ben. (ez úton kérek elnézést a kedves látogatóimtól, igyekszem ám nagyon)

– Oda van kiírva csengő mellé: Felvételi iroda: 10-16

– Ööööööö, hát izé…. – ez az Lionel! Csak tökösen, semmi tétovázás!

– Mégis milyen állást szeretnél?

– Motoros futár. Az angol "courier" szó ami elhagyta a szám inkább hasonlított egy hisztérikus női sikolyra, mint egy "tökös gyerek" bemutatkozására...

– Hát nem is gondoltam, nem úgy nézel ki mint egy futár.

– Mi? Itt állok, talpig motorosruhában, símaszkban, rádióval a vállamon, bukósisakkal a kezemben, paci egy méterre mögöttem az utcán parkol. mégis minek látszom, bébiszitternek? – persze mindez csak a fejemben hangzik el, valójában csak valami olyan hangot adhattam ki, mint mikor egy fogazott élű, terepszínű vadásztőr, előjáték nélkül intim kapcsolatba próbál kerülni egy rózsaszín gumimatraccal….

– Csak vicceltem, ha már itt vagy gyere be! – vált az itt megszokott fülig mosolyra Mr. (eddig) Mogorva – Jaj de jó, van saját navigációd! Megnézhetem?

Na hát ha eddig nem ment valami fényesen, majd most! Az elém rakott kazalnyi adminisztrációt már nem először láttam, a lapok közt megbúvó "helyismereti teszt" feliratú ocsmányságot viszont igen. Öhöm, hát izé csókolom, mit tetszik annyit nézegetni azt a navigációt? Hiszen nem is érdekli, meg se nézte, ott van az asztalon és valami mást olvas! Nincs is rá már szüksége? Nekem viszont igencsak, nem kaphatnám vissza? Gondolom nem. Ilyen disznóságot, ha ezt tudom letagadom...

Na akkor lássunk neki. Mi Castelnau postcode-ja? Csókolom mikor jártam én Romániában utoljára? És mi köze ennek a témához? (SW13 Barnes-szal osztoznak ezen a postcode-on, utánanéztem) Van itt még néhány azokról legalább hallottam. East Sheen például, majdnem biztos, hogy Charlie Sheen örökbefogadott kínai kisöccse! (SW14) Seven Sisters meg valami leszbikus gruppen pornó címe lesz ha jól emlékszem. (N15)  Penge, na ez fogós kérdés! Most Wesley Snipes vagy Gilette a helyes válasz? (SE20) Ehhh... Egy híján 120 postcode-van Londonban ezen osztozik kb. 150 városrész. Fejből vágok kb. 40-50-et és kb. ugyanennyit meg tudok mutatni a térképen, ha a postcode-ját nem is tudom. Erre itt figyel 24db olyan, amiről még csak nem is hallottam. Pfffffffffffffff... 24 darab vidéki város következik a lapon, melyik autópályán közelítenéd meg őket Londonból indulva? Ha visszakapnám egy kicsit a navi-m kivehetném az "autópályák tiltása" opció mellől a pipát és máris beszámolnék róla. Hát jártam én már vidéken?! Mindkétszer! Egyszer nem volt másodszor meg nem akartam autópályán menni, most akkor ebből kéne tudnom? Egyébként tegye fel a kezét, akinek Boston-ról nem az Usa keleti partján fekvő ugrik be először!

Miért éreztem úgy, hogy ebből a teszteredményből itt botrány lesz?

És ekkor jött a véletlenek összejátszása, a szerencse, a sors vagy hívjuk ahogy akarjuk. A lényeg, hogy az ablakon kifele bámuló Mr. Mogorva hirtelen úgy kezdett viselkedni mintha darázs csípte volna meg! Felpattant és üvöltött! Majd azt hittem ki akarja törni az ablakot, de jobban megfigyelve a helyzetet rájöttem, hogy csak az üveg túloldalán sétáló futár jellegű egyén figyelmét próbálja szerényen felhívni magára. Miután szép szavakkal sikerült a delikvenst becsalogatni a HR irodába az idegbeteg arcra félelmetes gyorsasággal varázsolt udvarias mosoly kíséretében megkért, hogy van egy asztal az előtérben is, ha nem bánom fejezzem már be ott a tesztet, mert nekik itt megbeszélnivalójuk akadt. Ugyan nem értem mi értelme volt kiküldeni az irodából, mert egy bezárt ajtó és egy folyosónyi távolságból is kitűnően hallottam miről folyik az „oktatás”. Viszont az lehet, hogy a navigációm bent figyel nála az asztalon, de azt nem kötöttem az orrára, hogy az Eötvös cirkuszban voltam zenebohóc. Nem baj van másíííííííííík!

Értékelés után abban maradtunk, hogy lenyűgöző a tudásom. Hát hogyne :"tanár úr kérem én készültem". ;) Vagy esetleg Karinthy helyett Salvor Hardin jobban passzolna ide? “Sohase hagyd, hogy az erkölcsi érzéked meggátoljon a helyes cselekedetben!” Lényegtelen, melyiket választjuk, a lényeg:

Kedden kezdek.