Miután kiélvezte a dög a hatásszünete eredményét, megnyugtatott a cég még megvan és el se költözött, csak az épület felét verték szét, az oldalbejárat felől kell próbálkoznom behatolni. Pier nyitott ajtót a dörömbölésemre és még az ajtóban álmélkodva kérdezte, hogy tényleg dolgoztam már itt és ő olyat ígért, hogy visszavesz? Azért behívott és pár hónapnyi ásatás után néhány múmia és mamuttetem közül kihalászta az aktámat. Úgy látszik csodálkozós napja volt: Jé tényleg dolgoztál nálunk ráadásul nem is oly rég. Szóval szeretnél visszajönni? Saját motorral? Nem? Szóval hozzunk neked cégeset a garázsból? Hogy kisteherautót szeretnél? Hümm-hümm 3 hónap után még nem igazán szoktunk teherautót adni senkinek. Igen? És mire alapozod, hogy jó vagy? Szóval a diszpécserek mondták? Bill ugyan szabin van, de a többiek is biztos emlékeznek rád, ha olyan átkozott jó vagy, hát menjünk fel hozzájuk. Ha aggódtam is egy parányit, ez azonnal szertefoszlott mikor belestem a kontrol terem ajtajára vágott kisablakon. Top man on the hatch!  Nem hogy emlékeznek, rám de még mindig „első ember” vagyok ez jólesett. Pier megadta magát és megkérdezte mikor kezdenék. Akár most is. Lehűtötte a lelkesedésem, attól, hogy szándékában áll felvenni még nem biztos, hogy autó is áll a garázsban üresen. Leültetett és elment megnézni. Tíz perc elteltével még nem voltam ideges, de fél óra után kezdett bennem körvonalazódnia gyanú, hogy talán nem azon gondolkodik melyiket adja nekem a több száz bent lévő autó közül, még abban reménykedte, hogy nem is a garázsba ment, hanem ebédelni. Őrjítő lassúsággal telt el 50perc mire visszaért, viszont egy kulcs volt a kezében és a papírmunka elvégzése után máris bent figyeltem egy Citoen Nemo sofőrülésében. Heh reggel 8-kor érkeztem, délután 3-kor már volt munkám, nem telt el 12 óra azóta, hogy otthon csörgött a vekker. Mi ez ha nem világrekord? Na jó legalábbis Európa csúcs.

Két kis munka következett, majd megkértek vigyek be egy csomagot a központba. Mikor beértem egy hatalmas csomagot nyomtak a kezembe: „Welcome back, present” jelszóval! Ajándék a visszatérésem alkalmából? Ez most igazán komoly? Aztán megláttam a címzést Cardiff-ba megy  a doboz, tehát a fuvar az ajándékom. 150 mérföld (240km) soha rosszabb kezdést! Vigyorogva indultam el az M4-en nyugatnak, bele a naplementébe. Egy nap alatt 3 fővárosban (Cardiff Wales fővárosa) fogok járni, ha nem is rekord, de ez se rossz!